5 éves koromban volt először pecabot a kezemben. A Duna budafoki, vadregényes szakasza tökéletes terep volt, hogy beleszeressek a horgászatba. Apukámmal sok délutánt és szinte minden hétvégét az új hobbinknak szenteltünk. A Háros-öbölben lett egy kis csónakunk, csatlakoztunk az ottani horgászegyesülethez, részt vettünk a horgászversenyeken. Hétvégenként a Balázspusztán élő nagymamám meglátogatását összekötöttük egy jó pecával a Dunavölgyi-főcsatornán, az az a DVCS-n vagy ahogy mi hívtuk a ,,csatin”. Volt, hogy napokra ott maradtunk a tehénjárás melletti, olajfával tarkított placcon. Sátrat vertünk, tüzet raktunk, barátokat hívtunk. A közelben egyik alkalommal egy tüneményes tóra leltünk. Onnantól az lett a kedvenc helyünk.
Amikor az egy hektár körüli tó és a hozzá tartozó földterület eladóvá vált, a szüleim minden megtakarításukat összeszedték és megvásárolták. A telekre fákat, bokrokat, fűszernövényeket ültettünk, az évek során építettünk egy kis házat, kialakítottunk egy horgászstéget és egy pici strandot. A méretes kert gondozása mellett mindig szakítottunk időt a horgászatra is, sőt, többször búvárkodtunk a DVCS kristálytiszta vizében. Apukámmal letettük a halőr vizsgát, majd a horgászvízkezelő-tógazda tanfolyamot is elvégeztük. A halak és a vízi élőlények világa teljes mértékben a hobbimmá vált. A tónál töltött órák, napok mindig feltöltöttek.
A tó és az azt körülölelő nádas számtalan vízi- és vízparti élőlénynek adott, és ad a mai napig otthont. Kedvenc halaink, a sügér és a compó mellett aranykárász és szivárványosökle is él itt, de megtalálható az összes hazai békafaj, sőt, mocsári teknős is. A kislányaim születése után ezen a helyen kezdődött a Bazsalikomos kert története: az itt termesztett gyümölcsökből, fűszer- és gyógynövényekből készítettem az első teáinkat, a Nap, a Hold vagy a Gyógyulj meg! teákat.
Nagyon hálás vagyok, hogy a kislányaim rengeteg időt tölthettek, töltenek ebben az idilli, madárdaltól hangos környezetben. Kétéves koruk óta horgásznak, ismernek minden bokrot, fát és élőlényt, ami a szüleim telkén található. A HALMESÉK mesekönyv a mi élményeinkből született és a képzeletem színesítette a történetet. Remélem a könyv végén található édesvízihal-határozó sok kis (és nagy) horgásznak nyújt majd segítséget.
Melyik gyerek ne akarna magának egy saját horgásztavat magánstranddal és csak neki szóló játszótérrel? A Fűszermesékből megismert testvérpáros, Ella és Rozi nagyszülei pont ilyen paradicsomi környezetben élnek vidéki birtokukon, gazdag növény- és állatvilággal körülvéve. Ide utazik horgászvakációra a két kislány és olasz barátaik, Mati és Lori. A mesekönyvben a gyerekek vízparti élményeiről olvashatunk, melynek fele vakációs kaland – csónakázással, búvárkodással, éjjeli sátrazással -, fele pedig ismeretterjesztés. A gyerekek az izgalmas történeteket olvasva szórakozva ismerkedhetnek meg az édesvízi halak világával, a birtokon burjánzó konyhakerti és vadnövényekkel, de sündisznóval és rókával is találkoznak.
A történeteket izgalmas receptek színesítik, így akinek kedve van, készíthet bodzavirág-palacsintát, cseresznyés pitét, törpeharcsapörköltet vagy éppen ropogós, sült halat. A könyv végén pedig színes összefoglaló található a hazai édesvízi halakról, a megszokottak mellett olyan érdekes nevekkel, mint a szilvaorrú keszeg vagy a szivárványos ökle.
Szerző: Beh Mariann
Illusztrátor: Váradi Henrietta
BOOOK Kiadó
A KÖNYVET IDE KATTINTVA TUDJÁTOK MEGVÁSÁROLNI.
